Az ezzel ellentétes információk a rossz minőségű vagy hobbi öntözőberendezésekből, illetve a kontár munkából származnak. Esetleg a minden jó terméket „automatikusan” kísérő híresztelésből származhat, ami mögött általában irigységet vagy tájékozatlanságot találunk. Ha az én ügyfeleimet kérdezné meg a kertjükben locsoló öntözőről, - amit persze én építettem – akkor biztosan egy ilyen véleménnyel sem találkozna. Egyébként gyakran azonosítják az öntözőrendszer hibájával azt a hibát is, ami a kútgépészetben keletkezik akkor, ha a vízmegtáplálás kútból történik. A szivattyúgépészeti alkatrészek helyes kiépítéséhez nagyon jó szakemberre van szükség, és ha mondhatok ilyet egyáltalán még jobb minőségre van szükség, mint az öntözéstechnikában általános alkatrészeknél.

Szintén azonosítás tárgyává válhat az is, amikor a megtápláláshoz szükséges víz szennyezett valamivel, például homok vagy vastartalom. Ezek a szennyeződések állandó hibákat okozhatnak és hosszútávon az öntözőrendszer szétkopásához is vezethet. Az összkép kialakításához az is hozzátartozik, hogy a karbantartások ennél a berendezésnél is legalább olyan fontosak, mint általában véve a gépeknél. Melyik autó fog 30-40 ezer kilométernél többet elmenni úgy, hogy legalább az olaját ne cserélnék le? Elmegy, de tudjuk jól, hogy 10-20 ezer kilométerenként azért mégis cserélni kellene azt az olaját! Az öntözőrendszer karbantartásai közül a téli karbantartások és az egyedi karbantartások (mint például a homokleválasztó ürítése) a legfontosabbak! Egy átlagos téli karbantartás egy órás feladat. Mégis a meghibásodások nagyjából 50-60%-át előzheti meg vele. Így az imént felsoroltak után, ha Ön úgy gondolja, hogy az öntözőrendszer bár megbízható, de körülményes berendezés, akkor csak a téliesítés pusztán keresztülhúzza ezt az elképzelést. Legyen jó minőségű alkatrészekből összerakva, rakja azt egy profi szakember, és a karbantartásait végeztessük el időben. Ennyi a titok!